{{ComputedLoadMoreText}}

{{totalCount}} termékből {{dataLength}} darabot már láttál

Lézernyomtatók

Amikor nyomtatásra kerül a sor, a legtöbb felhasználóban felmerül a kérdés: tintasugaras vagy lézeres? Bár a tintasugaras technológia sokat fejlődött, a lézernyomtatók továbbra is uralják az irodai környezetet és egyre több háztartásban is megjelennek. Nem véletlenül: a gyorsaság, a tűéles szövegkép és a megbízhatóság olyan kombinációját kínálják, amivel nehéz versenyezni, ha nagy mennyiségű dokumentumról van szó. A lézernyomtatók működése egy rendkívül izgalmas fizikai folyamaton alapul, amely a sztatikus elektromosságot hívja segítségül.

Az a bizonyos xerográfiai

A lézernyomtatók működésének lelke a xerográfiai eljárás, amelyet Chester Carlson talált fel. A folyamat központi eleme a fényérzékeny henger (dob), amelyet először elektrosztatikusan feltöltenek. Amikor nyomtatást indítunk, a számítógép adatait a nyomtató feldolgozza, és vezérli a lézersugarat. Ez a lézersugár egy mozgó tükörrendszer segítségével végigpásztázza a forgó henger felületét. Ahol a lézerfény éri a hengert, ott megváltozik a felület töltése, így kirajzolódik a nyomtatandó kép vagy szöveg látens, láthatatlan elektromos lenyomata. Ez a precíziós művelet másodpercek törtrésze alatt zajlik le, hihetetlen pontossággal.
A következő lépésben a henger elhalad a festékkazetta (toner) mellett. A toner finom, porszerű festékrészecskéket tartalmaz, amelyek szintén elektromos töltéssel rendelkeznek. A fizika törvényeinek megfelelően a festékpor csak azokra a helyekre tapad fel a hengeren, amelyeket a lézer "megjelölt" (vagy éppen ellenkezőleg, a semlegesített területekre, technológiától függően). Ekkor már a henger felületén látható a kép, de még csak por formájában. Ezután a papír is kap egy elektromos töltést, és ahogy elhalad a henger alatt, magához vonzza a festékport. A kép átkerül a papírra, de még nem rögzült, egy óvatlan mozdulattal el lehetne maszatolni. A rögzítés a beégető egységben (fuser unit) történik, amely két forró hengerből áll. A papír áthalad ezek között a hengerek között, ahol a magas hőmérséklet (kb. 180-200 °C) és a nyomás hatására a műanyag alapú festékpor megolvad és belepréselődik a papír rostjaiba. Ezért jön ki melegen a papír a nyomtatóból, és ezért olyan tartós a nyomat: nem kenődik el vízzel érintkezve sem, ellentétben sok tintasugaras nyomattal. A folyamat végén a fényérzékeny hengert egy gumipenge megtisztítja a maradék portól, és egy kisütő lámpa vagy henger semlegesíti a töltését, előkészítve a következő körre.

A színes lézernyomtatók ugyanezt az elvet használják, de négy különböző színű (cián, bíbor, sárga, fekete - CMYK) tonerkazettával. A papír vagy egy közvetítőszalag (transfer belt) halad el sorban a hengerek alatt, és a színek egymásra rétegződve hozzák létre a végleges képet. Ez a mechanika jóval bonyolultabb, ezért a színes lézernyomtatók nagyobbak és nehezebbek monokróm társaiknál. A precíz színillesztés kulcsfontosságú, hiszen ha a rétegek akár csak tizedmillimétert is csúsznak, a végeredmény életlen vagy színhibás lesz.

Toner kontra tintapatron

A lézernyomtatók vételára magasabb, mint a belépő szintű tintasugarasoké, de a fenntartási költségek tekintetében a mérleg nyelve gyakran átbillen. A tonerkazetták kapacitása ugyanis nagyságrendekkel nagyobb: míg egy átlagos tintapatronnal néhány száz oldalt nyomtathatunk, addig egy „kicsi” toner is 1000-1500 oldalra elegendő, a nagy kapacitásúak pedig akár 10-20 ezer oldalra is. Ha leosztjuk a kazetta árát a kinyomtatott oldalak számával, az egy oldalra jutó költség (CPP - Cost Per Page) a lézernyomtatóknál általában kedvezőbb, különösen fekete-fehér szöveg nyomtatása esetén. A toner másik hatalmas előnye, hogy nem szárad be. A tintasugaras nyomtatók rémálma a ritka használat: ha hetekig nem nyomtatunk, a fúvókák eltömődhetnek, és a drága tinta a tisztítási ciklusokra folyik el. A toner ezzel szemben száraz por, ami hónapokig, sőt évekig is eláll a gépben minőségromlás nélkül. Ez ideálissá teszi a lézernyomtatót olyan otthoni irodákba vagy kisvállalkozásokba is, ahol a nyomtatási igény hullámzó. Nem kell aggódni amiatt, hogy a nyaralás után használhatatlan lesz a nyomtató. Azonban nem szabad elhallgatni a járulékos költségeket sem. A lézernyomtatókban időnként cserélni kell a fényérzékeny hengert (drum unit) is, ha az nincs egybeépítve a tonerrel. Egyes gyártók integrálják a kettőt, ami egyszerűsíti a karbantartást, de növeli a kazetta árát. Külön dobegység esetén ez egy ritkább, de nagyobb kiadás (pl. 10-30 ezer oldalanként). Szintén kopóalkatrész a beégetőmű és a továbbítógörgők, bár ezek cseréjére általában csak nagyon intenzív irodai használat mellett, több tízezer oldal után van szükség.

A döntésnél tehát a nyomtatási szokásainkat kell mérlegelni. Ha havonta csak pár oldalt nyomtatunk, vagy éppen ellenkezőleg, naponta több száz oldalas szerződéseket, a lézer a gazdaságosabb és gondtalanabb választás. Ha viszont fotóminőségű színes képekre van szükségünk, ott a tintasugaras technológia még mindig verhetetlen ár-érték arányban és minőségben is. A lézernyomtatók színes képei szépek, de a színátmenetek és a színhűség terén a professzionális fotónyomtatók jobban teljesítenek.

Nyomtatási sebesség igazán fontos lehet

A lézernyomtatók egyik legvonzóbb tulajdonsága a sebesség. Míg a tintasugaras nyomtatók feje sorról sorra pásztáz, addig a lézertechnológia lehetővé teszi a teljes oldal gyorsabb leképzését. Egy belépő szintű lézernyomtató is képes percenként 20-30 oldalt (PPM - Pages Per Minute) kinyomtatni, míg a komolyabb irodai gépek 50-60 oldal fölött teljesítenek. Ez azt jelenti, hogy egy vaskos szerződés vagy jelentés kinyomtatása nem percekig, hanem csak másodpercekig tart. A sebességérzetet javítja, hogy a nyomatok szárazon jönnek ki, azonnal lefűzhetők vagy kiemelhetők. Fontos paraméter az első oldal elkészülési ideje (FPOT - First Page Out Time). Mivel a beégető egységnek fel kell melegednie, a lézernyomtatóknak van egy rövid bemelegedési idejük alvó módból. A modern gépek azonban már speciális, gyorsan melegedő kerámiaelemeket vagy indukciós fűtést használnak, így gyakran 6-8 másodperc alatt kiadják az első lapot. Ez kritikus lehet ügyfélkiszolgálásnál, ahol nem akarjuk megvárakoztatni a partnert egyetlen számla miatt. A folyamatos nyomtatásnál a sebesség állandó, nem lassul be a tartalom bonyolultságától függően annyira, mint a tintasugarasoknál.

A terhelhetőség, vagyis a havi ajánlott és maximális nyomtatási kapacitás (Duty Cycle) mutatja meg a gép robusztusságát. Egy otthoni lézernyomtatót havi pár száz, maximum ezer oldalra terveznek, míg egy vállalati gép havi több tízezer oldallal is megbirkózik. A mechanikai alkatrészeket, a fogaskerekeket és a vázat ehhez a terheléshez méretezik. Ha egy kis gépet folyamatosan túlhajtunk, az alkatrészek idő előtt elkopnak. Ezért vásárláskor mindig az ajánlott havi terhelést érdemes nézni, nem a csúcsértéket, hogy hosszú távon is megbízható maradjon az eszköz. A papírkezelés is a sebességhez és a terheléshez igazodik. A lézernyomtatók általában nagyobb papírtálcákkal rendelkeznek (250-500 lap), és gyakran bővíthetők további kazettákkal. A kétoldalas nyomtatás (duplex) ma már szinte alapkövetelmény az irodai modelleknél, ami felére csökkenti a papírfelhasználást. A profi gépek az egyutas, kétoldalas szkennelést (DADF) is támogatják, ami a fénymásolást és digitalizálást gyorsítja fel drámaian. Ezek a funkciók teszik a lézernyomtatót egy igazi asszisztenssé, amely a háttérben teszi a dolgát anélkül, hogy állandóan babusgatni kellene.

Hálózati integráció és további modern funkciók

Ma már egy nyomtató nem magányos eszköz, hanem a hálózati infrastruktúra szerves része. A hálózati csatlakozás (LAN/Ethernet) alapkövetelmény az irodai környezetben, lehetővé téve, hogy több felhasználó is osztozzon egyetlen nagy teljesítményű eszközön. A beépített webszerverek révén a rendszergazdák távolról ellenőrizhetik a festékszinteket, a lapszámlálókat, és konfigurálhatják a jogosultságokat. A modern biztonsági protokollok (pl. 802.1x hitelesítés, IP-szűrés) gondoskodnak arról, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá a bizalmas dokumentumokhoz vagy a nyomtató beállításaihoz.
A vezeték nélküli (Wi-Fi) kapcsolat a kisebb irodákban és otthonokban nyújt szabadságot, megszüntetve a kábelkötöttséget. A Wi-Fi Direct funkcióval még router sem kell, az eszközök közvetlenül is kapcsolódhatnak a nyomtatóhoz. A mobilnyomtatás (AirPrint, Mopria, Google Cloud Print utódai) elengedhetetlen kényelmi funkcióvá vált: okostelefonról vagy tabletről pár érintéssel kinyomtathatunk egy e-mail mellékletet anélkül, hogy bekapcsolnánk a számítógépet. A gyártói applikációk gyakran szkennelési funkciókat is kínálnak közvetlenül a mobilra, ami tovább egyszerűsíti a munkafolyamatot.

Az intelligens funkciók és a felhőintegráció is egyre gyakoribb. A nyomtatók érintőképernyős vezérlőpaneljein keresztül közvetlenül elérhetjük a Google Drive, Dropbox vagy OneDrive fiókunkat, és onnan nyomtathatunk, vagy oda szkennelhetünk dokumentumokat. Ez a "PC-mentes" működés nagyban növeli a hatékonyságot. A fejlettebb gépek optikai karakterfelismeréssel (OCR) is rendelkeznek, így a beszkennelt dokumentumokat azonnal kereshető PDF vagy szerkeszthető Word formátumban menthetik el, megspórolva az utólagos konvertálást.